Sodródva
Vannak napok, amik úgy telnek el, mintha valaki pörgetné a szalagot a hátterben, vannak olyanok, amik melletted elszaladnak, mint a mai. Mindig valamilyen erős érzelem juttat el oda, hogy számot vessünk magunkkal, az Életünkkel, elgondolkozunk, hogy jól vannak-e a dolgok, ahogy vannak. Most szomorúságot és kicsit ürességet érzek, mert aki a szívemnek kedves volt, tegnap elment és nem azért érzem azt a kis lyukat a szívemen, mert minden nap beszéltünk, hanem mert egy korszaknak a lezárása kezdődött. Akkor, amikor teljesen idegen kontinensen, idegen emberekkel körülvéve rálel az ember lánya egy családra, akikre számíthat, akik gondoskodnak róla, az egy Életen at elkíséri. Évek múlva is elevenen élnek az emlékek, az illatok, a hangulatok és szomorúvá tesz, hogy a lehetőséget is elvesztettem, hogy újra átéljem, ha a családomnak megmutatot majd mindazt, ahol akkor jártam, akikkel együtt eltem és szerettek. Napról napra tudatosodik bennem, hogy akire számíthatok és akinek kedves v...